Utolsó kommentek:

fiatalháziasszony 2021.06.30. 09:31:39

@Dee_: Teljes mértékben egyetértek veled :) és nagyon örülök, hogy megosztottál velünk még pár olvasmányt!:)

Bejegyzés: Miért nem szeret olvasni a gyerek?

lenörd hofstadter 2021.06.28. 13:01:32

1. Ha a gyerek nem könyvek között nő fel, akkor nem fog olvasni. Nálunk van cirka 5000 kötet.
2. Aki a mai könyvárak mellett annyira ostoba, hogy vett könyvekkel akarja a gyereket olvasásra szoktatni, az max. a divat miatt tenné.

Keressétek meg a legközelebbi könyvtárat, beíratni oszt válasszon saját magának, garantáltan megszereti a könyveket.

Bejegyzés: Miért nem szeret olvasni a gyerek?

Dee_ 2021.06.24. 20:35:52

Nálunk fiúnak, lánynak is megy az Egy ropi naplója (garantált sikerélmény, mert gyorsan lehet vele haladni), az Idődetektívek, Mágikus állatok iskolája-sorozat, a kisebbeknek Matricás Laci, Maszat. Folyton próbálkozunk, ami bejön, abból sokat veszünk. :) De voltak mellényúlások. Lényeg, hogy ha kedve van olvasni, azonnal a kezébe tudjunk nyomni valamit.

Bejegyzés: Miért nem szeret olvasni a gyerek?

fiatalháziasszony 2021.06.14. 11:05:49

Szia!
Elöször köszönöm szépen a gratulációdat!
Neharagudj, lehet őszintén tényleg viccnek szántad azt amit hosszan leírtál nekem, de valahogy nem igazán jött át, de nem baj. Izlések és pofonok. Minden ember más, most is meglátszott, és nem csak a tanulási praktikákon keresztül...
Nem mondtam azt egy szóval sem, hogy így kell felkészülni egy vizsgára, én csak annyit írtam le, amennyit én megtettem és megtapasztaltam az elmúlt pár hétben. Persze neked is igazad van, nincs mindenkinek annyi ideje, hogy megtegye azt, hogy kiszínezze a jegyzeteket, főleg ha már maga a jegyzetet is nehezen tud elérni. Minden elismerésem minden olyan embernek, aki munka közben le tud diplomázni.
Ha akarod tudni, nekem se volt időm munka mellett az államvizsgára magamtól kijegyzetelni a tételeket. Én is kaptam őket, és igen szerencsémre megtehettem azt, hogy a vizsga előtt pár nappal szabadságra tudtam menni a felkészülés miatt, és a kapott tételekből kihámozni azt amit úgy gondolok, hogy igen is fontos.
Tudom, hogy minden egyetem, szak más és más. Képzeld, közgázon is "szisztematikus" a félév, és mivel most nem egy sima vizsgáról osztottam meg a tapasztalataimat, hanem az ÁLLAMVIZSGÁRÓL, ami ugye összefoglalja az elmúlt félévek fontos anyagainak tételeit , igen így bárhonnan hozzá kezhetsz a tanuláshoz! Gondolom, ha már valaki eljutott oda, hogy már csak az államvizsája marad, így már van egy kellő alapja ahhoz, hogy azzal a tétellel kezdje a tanulást, amivel csak szeretné. De mondom, csak gondolom, elvégre "csak" egy diplomával rendelkezek...
A jutalmazás igen is fontos, persze csak akkor ha van rá időd és megteheted. Az ember ha reggeltől estig, vagy még éjjel is csak tanul, annak előbb-utobb jó vége nem lesz. Ezért fontos, hogy igen is a tanulás mellett is próbáld úgy beosztani az idődet, hogy egy kis pihenésre is legyen időd.
Figyelj, engem őszinten megmondva, nem igazán érdekel, hogy hányszor diplomásztál le, és hogy hány diplomamunkát írtál másnak. Képzeld, egyetem mellett én statisztika külön órákat tartottam olyan hallgatóknak akiknek nehezebben megy ez a tárgy. Nem levizsgáztam helyettük, hanem segítettem nekik, tanítottam őket.
Nem tudom, hogy neked az írás miért csak időpocsékolás. Elfogadom, lehet neked az, de nekem nem!

Ezektől függetlenül nagyon örülök, hogy megosztottad a "vicces" , szarkasztikus, őszinte véleményedet a világgal!

Köszi!

Bejegyzés: Az én államvizsga történetem

élhetetlen 2021.06.12. 02:29:43

Gratulálok! Igazad van, van, ami nem jön magától, meg kell dolgozni érte. A többi részét kicsi elviccelem. A vizsgáknál nálam csak annyi volt, hogy nem tudtam reggel enni, de a párom bekészítette a csokit, az elolvad a szájban, és lemegy.
Kétszer diplomáztam, nappalin egy főiskola, és az ELTE mat. szak. (nem a prog. mat., hanem az öt éves mat.), ez már munka mellett. Nem piskóta. Én azzal szívtam a legtöbbet, hogy a főiskolán nem találtam konzulenst a témámhoz, az ELTE-n sem találtam, a fél ország matematikusát felhívtam, mire valaki azt mondta, hogy próbáljam meg a SZTAKI-t, na ez bejött de fél évem elment.
„Ürességet, szomorúságot, békességet, büszkeséget érzek.”. Nekem ezek a dolgok régen voltak, csak arra emlékszem, hogy nem mentem el a diplomaosztóra, fél év után mentem be érte.
A vizsgákról általában.
- Első körben, jegyzetelj, színezz !-Csinálj kártyákat, ha lesz annyi időd, mint óvodás korodban volt.
-írjál ki mindent egy fehér papírra. Haszna annyi, mint a puska készítésnek, memorizálsz közben, csak időigényes.
„-aztán amit kijegyzeteltél, a nagyon fontos dolgokat húzd ki pirossal, ami közepesen fontos azt egy másik színnel, és ami még fontos azt egy harmadik színnel”. Mi az, hogy „kijegyzeteltél”? Honnan? Ha nem jutottál be pl. meló miatt x előadásra, akkor nincs használható jegyzeted. Egyetlen esélyed, ha egy szorgalmas társad kölcsönadja három napra a sajátját, mert ő már levizsgázott belőle. De azt ne színezd ki, örülj, ha három nap alatt fel tudod dolgozni.
Ezen kívül, egy tétel másfél oldalas levezetésében, mi a fontos, mi a kevésbé fontos?
„-a legkönnyebbet tanuld meg először, ezzel nem csak sikerélményed lesz, de a nehezebb dolgokra több időd is lesz később.”. Nem tudom, a Közgázon hogy megy, de normálisan egy féléves tananyag, az szisztematikus. Ha félév végéről találsz egy könnyű tételt, azt csak bemagolhatod, mert nincs meg az előző három hónap ismerete, amiből ez a könnyű tétel kijött.
„- este jutalmazd meg magad egy kis filmmel, sorozattal, könyvvel, amivel csak szeretnéd, szígoruán csakis akkor ha a napi tanulási célódat elérted”, vagy éjjel háromkor két perc bőgési szünettel, aztán töröld meg a szemed, és vedd át a maradék három tételt.
„-a hangos tanulás a legfontosabb”- Neked. Lehet olyan is van, akinek a hangos szótagolva olvasás a legfontosabb, mert több ideje van az infónak eljutni az agyáig. És van, aki némán olvas, megérti, hogy mit, és elraktározza az ismeretet.
„-én például úgy ismételtem, hogy sorba mentem a tételeken, 1x átolvastam, aztán próbáltam fejből leíni,„. Minek? Időpocsékolás. Elolvastam, aztán átgondoltam újra, hogy mi maradt meg.
És igaz, hogy csak kétszer diplomáztam, de öt diplomamunkát írtam, a sajátjaimon kívül egyet a főiskolás társamnak, mert ami ő írt, azt nem fogadták el, nekem meg nem okozott gondot, egyet az unokatesómnak, aki legalább félmunkát végzett, mert tervezett egy kérdőívet, begyűjtötte a válaszokat, de elemezni már nem volt képes őket, és a férjének, a falusi fotózás múltjáról.
És a munkahelyi kalandok. (beosztott voltam, mielőtt félreértenél). Az igazgatóm szólt, hogy kellene egy összefoglaló tanulmány a prototípusokról IT területen. Csak a napi munka, nem volt rá időm, egész addig, amíg el nem jutottunk oda, hogy minden szoftver elemzésre az jött válaszul a lábsorban, hogy és a prototípus? Összedobtam egy oldalas vázlatot, bementem hozzá, rábólintott, aztán leszólt a könyvtárba, hogy mindent, aminek a címében előfordul a prototípus, vagy bármilyen nyelven a prototype, azt hozzák fel a szobámba. Aztán jött az éjszakánkénti olvasás, válogatás, szerkesztés, írás. Ötven oldal, először csak a céges terjesztés, utána megjelent szakmai folyóiratban is. Ezt csak azért írtam, mert szerintem el kell vállalni a kihívásokat is, a szakmai kalandokat is, hogy nyugger korodban, én már az vagyok, ne úgy emlékezz a a munkában töltött évekre, hogy be kellett járni, és utáltam bejárni.

Bocs, komolyan gratulálok, de a neked bevált módszereket tényleg elvicceltem, és nem véletlenül, de ezért ne sértődj meg.
Csak lazításként, és is „imádtam az egészet”. Jobban szórakoztam, mintha bulizni, vagy kocsmázni jártam volna. És a kalandok. Ötödik évben bementem úgy vizsgázni, hogy fogalom szinten sem tudtam, hogy miről szól a tantárgy. Uv. (három volt az öt év alatt). Három nappal később vizsgaidőpont, jöhetek? Persze, de szerinte esélytelen. Kölcsönkértem egy megbízható jegyzetet, és három nap alatt megettem a félévet. A vizsga, tétel kidolgozva, elmondva, aztán kérdés, kérdés. válasz, válasz. Az egyik kérdés után megjegyeztem, hogy igen, ezt nem tudtam a múltkor. Elmosolyodott, hogy nagyon sok mindent nem tudott a múltkor. Aztán még pár kérdés, és azt mondja, mos jó (négyes), kérdezzen még? Én meg lazán, hogy igen. Ötösre utóvizsgáztam. A mostani felemás érzések elmúlnak, az élmények megmaradnak.

Bejegyzés: Az én államvizsga történetem
süti beállítások módosítása